
12. fejezet
A szobában ültem, az ágyon és gondolkodtam. Próbáltam feldolgozni az eseményeket, amik körülöttem zajlottak, de igazából még mindig nem hittem el, hogy egy ilyen világba csöppentem. Nem akartam elhinni, hogy Kai valóban bukott angyal, aki meg akar szállni, és nem hittem el, hogy egy Nefilim leszármazottja vagyok.
- Ez mind olyan abszurd... - dobtam magam hanyatt az ágyon, de azon nyomban fel is ültem. - Ha mindent meg tud teremteni, miért nincs itt TV vagy számítógép? - morogtam, mire hirtelen megjelent egy laptop az asztalon.
- Oh... - örültem meg, majd felnyitottam és rákerestem a neten a bukott angyalokra. Nem sokkal később egy érdekes cikkre bukkantam:
" És más alakokat is láttam azon a helyen elrejtve. És hallottam az angyal hangját, mondván: „Ezek azok az angyalok, akik alászálltak a földre, és feltárták az emberek gyermekeinek azt, ami addig rejtve volt, és bűn elkövetésére csábították az emberek fiait.”
- Tehát Kai és a hozzá hasonló lények a hibásak a földi bűnökért. Ilyesmiről mesélt Kai is... - motyogtam, majd tovább olvastam.
" Majd Énoch azt mondta: " Mert mostantól fogva soha örökké nem szállhattok fel az égbe az örökkévalóságon át, hanem a földben maradtok megkötve mindörökké, amíg a világ napjai tartanak."
- Hát ez ultra jó. Nem sokat értek belőle. - bár hallottam már Énoch-ról, de hogy ki volt pontosan azt nem tudtam.
A cikk és egyéb internetes oldalak alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez az Énoch lehet a 'megbocsátás' kulcsa. Ha sikerül valahogy megtalálnunk, akkor Kai és a többi bukott vissza mehet a Paradicsomba, és így elkerülöm a megszállást is. Mindenki nyer vele! Kivéve, ha Kai nem akar visszamenni. Láttam ugyan a szemében a megbánás szerény szikráját, de nem gondoltam, hogy képes lenne ekkora erőfeszítést tenni az ügy érdekében.
- Majd holnap kifaggatom. - döntöttem el, majd lecsuktam a laptopot és bevergődtem az ágyba, hogy aludjak.
Nem bírtam elaludni, pedig már hajnali egy óra volt. Folyton csak anyámra gondoltam és a mostani helyzetre. Egy házban vagyok egy bukott angyallal, aki történetesen iszonyat szexi és meg akarja szállni a testem. Nem tagadom, szívesebben adnám neki a testem másféle módon, és persze hosszú idő elteltével, de...
- Te jó Isten! - csaptam arcon magam, hogy kijózanodjak. - Miket gondolok? - még le is izzadtam a gondolattól.
Mivel úgysem tudtam elaludni, gondoltam kimegyek egy kis vízért, de arra nem számítottam, hogy Kai vár a pultnak támaszkodva egy wiskey-s üveggel a kezében.
- Sejtettem, hogy nem tudsz aludni. - mosolygott csábítóan, majd ellökte magát a pulttól és lassú léptekkel felém indult, közben szeme végig fogva tartotta az enyémet.
- Tudtad, hogy az angyali érzékeid akkor tompulnak el a legjobban, ha részeg vagy? - ivott még egy kortyot. - Ha folyton részeg lennék, nem is találnának meg soha a Büntetők. - állt meg alig pár centire tőlem. - Kipróbálod? - nyújtotta felém az üveget, de azt a huncut vigyort képtelen volt letörölni az arcáról.
Mit csináljak? - morfondíroztam.
- Hát, ha már lúd, legyen kövér! - kaptam ki a kezéből a wiskey-t és nagyot kortyoltam belőle. Az alkohol égette a torkomat, de pár perc múlva ez már nem érdekelt. A testem felhevült és mozoghatnékom támadt.
- Tudod mit? - kuncogott Kai, majd lehunyta a szemét. A szemem bal sarkából láttam, hogy előtűnik egy hifi-torony, majd még pár üveg alkohol. A zene elindult, Kai pedig kinyitott egy újabb üveget.
- Azt hittem tompulnak az angyali képességeid... - kiáltottam.
- Még nem vagyok annyira részeg. - mosolygott. - De az leszek! - kacsintott és elkezdett húzni magával.
Pár perc múlva már esze-veszetten tomboltunk. Kai szexi táncot lejtett a padlón félmeztelenül, míg én a kanapén ugráltam a wiskey-s pohárral a kezemben, egy trikóban és shortban, ami egy francia bugyinak felelt meg. Fél óra után már az ízeket sem éreztem, az is csoda volt, hogy megbírtam állni a lábamon.
- Figyeld! - kiáltott Kai, majd Michael Jacksont megszégyenítő táncot nyomott le, ami iszonyat szexi volt.
- Anyád! Ez k*rva jó! - káromkodtam. Tényleg nagyon tetszett, eszméleten volt és piszkosul szexuális. Nem voltam kiéhezve vagy ilyesmi, voltak már kapcsolataim, nem is olyan régen, de Kai teljesen be tudott indítani. Már csak a puszta jelenlétével is.
- Most én jövök! - ugrottam le a kanapéról és kis híján el is estem, de Kai még időben elkapott.
Elrugaszkodtam tőle, majd rázni kezdtem. Végre egyszer kiadhattam magamból a felgyülemlett energiát, - amit ha ez a kis magán buli nem lett volna- tuti, hogy bőgéssel vagy ordítozással vezettem volna le, de ez egy sokkal kellemesebb módja volt a tombolásnak.
Kai csak állt egy ideig és engem nézett, húsos ajkait beharapta, fekete szemei pedig végigmértek.
Nem zavart, sőt...
Mutogattam neki, hogy jöjjön közelebb, amin először meglepődött, de nem kellett sokáig kérlelnem, szinte azonnal ott termett és nekem dörkölőzködött. Ha most nem lennék részeg, elszégyellném magam, de iszonyat tetszett a dolog.
- Ugye tudod, hogy az őrületbe kergetsz... - suttogta érzéki hangon Kai a fülembe, mire elmosolyodtam és ráemeltem ködös tekintetemet.
A szemeiben égett a vágy, tisztán láttam rajta, gyönyörű ajkai szét voltak nyílva, én meg csak arra vágytam, hogy megízlelhessem húsos párnáit.
Gondolkodás nélkül rávetettem magam a szájára. A bizsergés, ami akkor rámtámadt szinte észveszejtő volt. Ha lehetett, még jobban kábulatba estem, édes ajkai érintésétől, és a baj az volt, hogy még többet akartam. De látszólag Kai is, hiszen karjait a derekam köré fonta és még szorosabban húzott magához. Majd hirtelen a nyelve utat tört az enyémhez és heves csatába kezdtek, amit a mi nyögéseink követtek.
- Akarlak. - lihegte Kai.
- Én is. - válaszoltam extázisba esve.
Kai elindult velem valamerre. A következő pillanatban azt éreztem, hogy keményen a falnak ütődik a hátam, majd Kai felemelt a fenekemnél fogva és úgy csókolt tovább. Én közben átfontam csípője körül a lábaimat és erőteljesen szívni kezdtem szép nyakát. Mivel kapaszkodni elfelejtettem, kissé lejjebb csúsztam Kai testén, így megéreztem merevedő férfiasságát az ágyékomnál. Ez teljesen elvette az eszem, ellöktem magamtól, majd miközben újra visszatért és megtámadta a nyakam, a kanapé felé toltam és lelöktem rá.
- Te akarsz felül lenni? - kérdezte csábos mosollyal. - Nem vagyok ellene... - ragadta meg a nyakam és magához rántott hogy ismét megcsókoljon.
Fogalmam sem volt, hogy meddig tartott az érzéki nyelvcsata, hogy meddig szívtuk egymás nyakát, hogy hányszor karmoltam meztelen hátát ...nem tudom.
Arra ébredtem - erős fejfájás közepette - hogy Kai és én a kanapén fekszünk, ölelkezve.
- Mi történt?! - kérdeztem félhangosan, mire Kai szemei kipattantak.
- Nem feküdtünk le, ha ez a kérdésed. - mondta unottan, majd egy szempillantás alatt felkelt mellőlem. - Nem vagyok ennyire ördögi, bármennyire is annak hiszel. - mondta a válla felett.
Miért érzek csalódást? - kaptam a szívemhez. Miért nem vagyok boldog, hogy nem történt meg?
- Itt a reggelid. - tett le az asztalra egy müzlis tálat. - Én elmegyek, lefürdöm. - rám se nézett, csak ment a kijelölt hely felé.
- Valami rosszat tettem?